Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete

Országos Igazgatói Fórum - vezetői kérdések és államtitkári válaszok

2012. május 8-án az ESHA Hungary és a Közoktatási Intézményvezetők Munkáltatói Szövetsége az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetségével, a Gimnáziumok Országos Szövetségével és a Magyar Szakképzési Társasággal együttműködve ORSZÁGOS IGAZGATÓI FÓRUMOT rendezett.
A fórumon elhangzottakon kívül itt olvashatók dr. Hoffmann Rózsa államtitkár asszonyhoz a vezetők által előzetesen eljuttatott kérdésekre adott írásos válaszok.

Az óvodák kivételével minden köznevelési intézmény állami fenntartásba kerül 2013. január elsejétől. Az új rendszerben a települési önkormányzatok működtetői szerepet tölthetnek be. A részletek kidolgozása jelenleg zajlik a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium bevonásával.

1. Mi lesz a kinevezett intézményvezetők megbízásával? Tervezik-e a megbízás visszavonását a lejárati idő előtt?

A jelenlegi intézményvezetői megbízások visszavonását nem tervezzük, azok lejártukig érvényesek. Az Nkt. szerint előírt megbízási feltételek pedig csak a 2012. szeptember 1. utáni új megbízásokra vonatkoznak.

2. Mikorra készülnek el a Nemzeti Köznevelési Törvényt kiegészítő jogszabályok? (Pl. végrehajtási, működési rendeletek, speciális kerettantervek akkreditációs rendje, stb.) Tervezik-e összegyűjteni és beépíteni ezekbe a jogszabályokban a szakmai szervezetek javaslatait?
Ha igen, milyen formában igénylik e szervezetek közreműködését?

Természetesen a közoktatásról szóló törvény összes végrehajtási rendeletét felül kell vizsgálni, és többségében ezek helyett új jogszabályokat alkotni. A végrehajtási jogszabályok megalkotása a nemzeti köznevelésről szóló törvény egyes rendelkezéseinek hatálybalépéséhez kötődik, amelynek végrehajtására az adott rendelet szolgál. Így például a csak 2013. szeptember 1-jével bevezetésre kerülő pedagógus-életpályamodell megvalósításához szükséges részletszabályok várhatóan csak később születnek meg. Míg a 2012/2013. tanév zavartalan lebonyolításához szükséges végrehajtási rendeletek pl. a NAT, a kerettantervek, a nevelési-oktatási intézmények működéséről, névhasználatáról, a pedagógiai szakmai-szolgáltatásokról szóló stb. rendeletek már idén nyáron meg kell, hogy szülessenek. Minden tervezetet széles körben egyeztetünk, és amint arra megfelelő állapotba kerülnek, illetve a minisztérium felső vezetése elfogadja ezeket, a honlapon is meg lehet tekinteni, illetve véleményezni.

3. Milyen jövőt szánnak a nyelvi előkészítő osztályoknak, a két tannyelvű oktatásnak, a 6 és 8 osztályos gimnáziumoknak, a gyakorlóiskoláknak? Számíthatunk-e arra, hogy a lehetséges változásokat több évvel korábban döntsék el, hogy az érintett intézmények megfelelően felkészülhessenek a változásokra?

Van átmeneti szabály: Nkt. 97. § (13) bek.
(13) Az e törvény hatálybalépésekor működő nyelvi előkészítő évfolyamon, továbbá - a nemzetiségi nevelés-oktatás kivételével — a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban a 2014/2015. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. A külön jogszabályban meghatározott feltételeket nem teljesítő intézményekben a nyelvi előkészítő évfolyam vagy a két tanítási nyelven folyó oktatás felmenő rendszerben megszűnik.
A fentiekben hivatkozott külön jogszabály ezen a nyáron megjelenik, a megjelenés előtt véleményezhető, terveink szerint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló NEFMI rendeletben.

4. Igaz-e hogy a gimnáziumi férőhelyeket drasztikusan csökkenteni fogják?
5. Ha igen, milyen elvek szerint választják ki a megmaradó gimnáziumokat?

Nincs direkt férőhely csökkentési szándékunk. A fenntartóváltás után természetesen fel kell mérni, hogy mely intézmények további működésének vannak racionális okai, és meg kell hozni a szükséges döntéseket. Ebben azonban nem szabad csak gazdasági okokat érvényesíteni. Éppen ezért nem lenne értelme egy általános férőhely csökkentési elképzelésnek.

6. Melyek a tervek a Nemzeti Pedagógus Kar felállításával? Mi lesz a funkciója, jogosítványai? Kötelező lesz a tagság?

Szeretnénk, ha a jövőben létrejönne egy pedagógus kamara, jelenleg tervezzük az ehhez szükséges törvényi háttér megteremtését, a részletek még formálódnak. Köztük az elnevezés kérdése is, felmerült a Nemzeti pedagógus kar elnevezés is.

7. Számíthatunk-e a pedagógus életpálya bevezetésére az ígért időpontban? Mire számíthatnak megbecsülésben az intézményvezetők?
Mi a véleménye az Államtitkár asszonynak arról, mennyiben egyeztethető össze a Kormányhivatalok sokszor arrogáns fellépése az iskolákkal, intézményvezetőkkel szemben a pedagógusok tiszteletével és megbecsülésével?

Az új pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-én hatályba lép a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében. Az új előmeneteli rendszer természetesen az intézményvezetőkre is vonatkozik, akiknek az alapbéren kívül a vezetői pótlékuk is érezhetően növekedni fog a törvény 8. sz. melléklete szerint. Az intézményvezetőknek az eddigi feladataik mellett a jövőben sok új feladata is lesz - részvétel a pedagógusok minősítési eljárásában, új típusú munkaidő-szabályozás, stb. - ezért valóban rendkívül fontos, hogy az intézményvezetők és a Kormányhivatalok valamint az intézményvezetők és az új központi intézményfenntartó központok között harmonikus legyen a kapcsolat. Meggyőződésünk, hogy a pedagógus pálya presztízsének javításához, a pedagógus pálya vonzóvá tételéhez a bérrendezésen kívül a szakma társadalmi megbecsülésének helyreállítására is szükség van.

Kérdések II.

1. 22. §(3) A köznevelési intézmény, ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget - ha azt a köznevelési intézmény alapfeladatainak ellátásához vagy a tevékenységben részt vevő tanulók díjazására használják fel - a köznevelési intézmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt az intézménytől nem lehet elvonni.

Kérdés: Ez a tevékenység lehet például továbbképzés, szakmai-módszertani segédletek kiadása?

Nyilván nem lehet bármilyen tevékenység. Olyan lehet, ami nem ellentétes vagy összeférhetetlen az alapító okiratban megjelölt feladatokkal, nem akadályozza a feladatellátást, nem zárja ki jogszabály (pl. reklám) és nem köti jogszabály kifejezetten bizonyos típusú intézményekhez. Jó pl. lehet a terem bérbeadás. A tovább nem biztos.

2. 27. § (1) Az iskolában a nevelés-oktatást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelező és választható, egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás).
(2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet.

Kérdés: Ha az igazgató kérelemre elengedheti a tanulót a foglakozásról, hogyan érvényesül az esélyegyenlőség?

Nem látok okot itt az esélyegyenlőség féltésére. Felmentést sem kérni, sem megadni nem kötelező. Ha egész napos iskolaként működik, akkor pedig nem engedheti el, ez ennek az oktatásszervezési formának a sajátosságából ered. De szabad iskolaválasztás van.

3. (5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első -negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.

Kérdés: egy-három fő számított létszámmal értendő?

A számított létszám az sni tanulók együtt oktatásánál lényeges, ott van ilyen fogalom. Itt ha a felzárkóztatás miatt van ilyen foglalkozás, akkor teljesen értelmetlen számított létszámról beszélni. Ha a tehetséggondozás miatt, akkor pedig különösen az.

4. ) 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
(2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével

Kérdés: A törvényben most sem látszik az, hogy a szakértői bizottság véleményében foglalt fejlesztési feladatok, az erre biztosított időkeret összhangban vannak-e? Ma sem tudja az iskolák nagy része biztosítani az előírt foglakozásokat.
Az igazgatót nem kérdezik meg, hogy tudja-e biztosítani a feltételeket? Ha nem Őt éri, érheti szankció!

A szülő egy listáról választ, amit a bizottság állít össze. Tehát a szakmaiság biztosított. Ha az iskola az alapító okirata szerint ellát ilyen feladatot, akkor a feltételeknek meg kell lenniük. Persze nyilván vannak létszámkorlátok, lehetőségek. A jelenlegi szabályozásban, ha a kijelölt intézmény nem tudja fogadni a tanulót, akkor a jegyzőnek kell a helyzetet megoldania. Ez valószínűleg a jövőben sem lesz másképp. Erről a témáról lesz még rendelet is.

5. ) 61. § (5) A köznevelési intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást. Az állami fenntartású nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményekben - a honvédelemért vagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter által alapított és fenntartott intézmények kivételével - gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben alkalmazottak létszáma legfeljebb a pedagógusok teljes munkaidőre számított létszámának húsz százaléka, szakközépiskolában harminc százaléka, kollégiumban ötven százaléka lehet.

Kérdés: Mi lesz a százalékszámítás alapja? A mellékletben meghatározott finanszírozott létszám ebben benne van? (ped. assz., iskolapszichológus, könyvtáros, rendszergazda,tb.)

Nem. A kérdésben szereplő melléklet a nev.-okt. munkát közvetlenül segítők létszámát adja meg, a számítás alapja pedig a pedagógusok száma lesz. Ha pedig arra gondolt, hogy a mellékletben levőkre vonatkozik-e a számítás, akkor is nem a válasz, az ő számukat a melléklet adja meg, a 61.§ (5) a technikai dolgozókra vonatkozik. (Mindez 2013. szeptember 1-jétől hatályos.)

6. ) 62. §) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen.
Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

Kérdés: Nagyon eltérő életkorú pedagógusokból állnak a tantestületek. A finanszírozás most normatív alapú, létszámarányos. A „fiatal" tantestületnek többletigénye keletkezhet, hogy ezt a feltételt teljesítse. Hogyan kezeli ezt a problémát a rendszer?

A fenti szabály és a fenti probléma most is létezik, és most sem kezeli külön a jogszabály. Nem valószínű, hogy a nevelőtestületek korfái között olyan drasztikus különbségek lennének, ami a rendszer által kezelendő problémát okozna.

7. ) (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
(6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés¬oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
(7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

KÉRDÉS: Milyen szempontrendszer alapján döntsön az intézményvezető? Ki mondja meg, hogy mi az arányos? Nincs patikamérleg, aggodalomra ad okot a vezetőknél.

Az intézményvezetőnek rendelkeznie kell annyi rátermettséggel és felkészültséggel, hogy egy ilyen problémát kezelni tudjon. Nem véletlen, hogy az Nkt. már kevésbé megengedő, és 2012. szeptember 1-jétől elvárja az intézményvezetői szakvizsga meglétét. Lesz komoly szakmai ellenőrzés is, az intézményvezetők munkája is szigorúbban és gyakrabban lesz ellenőrizve, és hamar ki fog derülni, ha egy vezető inkompetens.

8. ) 67. § ((7) Az intézményvezető kiválasztása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó, nem állami fenntartású intézmény esetében a kormányhivatal és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.

Kérdés: Mi indokolja ebben az esetben a pályázat kiírását?
Mi lesz a jelenlegi vezetőkkel, akiknek határozott idejű vezetői megbízása van?

A pályázat megvilágítja a jelölt képességeit, múltját és terveit. Ez segítheti az egyetértés kialakítását, illetve a döntésre jogosultat. Mert a megbízás adójának akkor is döntenie kell, ha nincs egyetértés. Továbbá a pályázat lehetőséget teremt másik jelölt bevonására is.
A jelenlegi intézményvezetők megbízásuk lejártáig a helyükön maradnak, nem tervezünk a megyei intézmények átvételéhez hasonló intézkedést.

9. ) 69. §(5) A nevelési-oktatási intézményvezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az
5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.

Kérdés: Ezt a törvényt „visszaszerződés" esetén a települési önkormányzat felülbírálhatja?

Sajnos ma is van olyan megalázó gyakorlat, hogy ha a vezető 3 óránál több időt tölt intézményen kívüli HIVATALOS elfoglaltsággal, a fenntartó utólag (hónapokkal később) fizetett szabadságot írat ki erre a napra.
Az önkormányzatok működtetői szerepének részletei még formálódnak. Az azonban elképzelhetetlen, hogy egy települési önkormányzat egy törvényben előírt jogot bármilyen módon felülbíráljon, felülírjon. Ilyesminek jelenleg sem volna szabad előfordulnia.

10. ) (4) A települési önkormányzat az alábbi köznevelési feladatokat ellátó intézmények működtetését - a 75. § (1) bekezdés szerinti köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban - az államtól köznevelési szerződéssel átveheti:
a) általános iskolai nevelés-oktatás,
b) középiskolai nevelés-oktatás,
c) alapfokú művészetoktatás,
d) kollégiumi ellátás,
e) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt.

Kérdés: Az átadás módja, ideje, előkészítő feladatok?
Itt a legnagyobb a bizonytalanság! Gyakorlatilag semmit nem tudunk erről a folyamatról! A 2013. évi költségvetést ki, hogyan, mi alapján készíti? A szerződéseket ki köti? (pl. étkeztetés) A jelenlegi kötelezettség-vállalásokkal mi lesz? A „működtetésnél" ki lesz a munkáltatói jogkör gyakorlója?

A bizonytalanság érthető. Várhatóan külön jogszabály lesz, mint a konszolidációs tv., ami minden bizonytalanságot el fog oszlatni, ezt meg kell várni. Azért néhány logikus dolog:
A fenntartás és a működtetés részletei most formálódnak. Hamarosan megegyezés születik az érintett tárcák között, és minden részletről beszélhetünk. Az viszont biztos, hogy minden kérdésre választ kell adni, minden szálat el kell varrni a zavartalan átalakulás érdekében. Ezen dolgozunk.

Kérdések még:

A mellékletekben tanulólétszámhoz kötött munkaköröknél a számítás alapja a számított létszám lesz-e?

Én ezt tartanám logikusnak, mert a munkakörök a feladattól függenek.

Mi alapján alakítják ki a pedagógus és egyéb státusszámokat intézményenként?

Az egyetlen biztos számítási mód a tantárgyfelosztás, mert csak ez tud minden változóval, minden specifikummal számolni.

Munkáltatói jogkör marad-e az intézményvezetőnél?

Igen.

Mi lesz a jelenleg megbízott vezetőkkel. Az átadásnál tőlük is megvonják a vezetői megbízást?

Nem.

Mikorra várhatóak a részletszabályok?

Folyamatosan készülnek, elsőként a Nat fog megjeleni, nyárig nagyjából minden rendelet elkészül.

Ellenőrzés-értékelés milyen készültségben van?

Jelenleg készül a rendelet, a konkrét ellenőrzési szempontok kidolgozására gyakorló szakértőket fogunk felkérni.

A törvény igen nagyarányú intézmény összevonásokra ad jogszabályi hátteret. Várható „tömeges intézményi" összevonás?

Semmivel sem ad nagyobb lehetőséget intézmények összevonására vagy megszüntetésére mint a jelenleg hatályos törvény. Hogy lesznek-e összevonások, bezárások, arra a válasz az, hogy valószínűleg igen. De ezek lennének a törvény nélkül is. Ott, ahol pl. a gyerekek csökkenő száma már évek óta szükségessé tette volna az intézményrendszer átalakítását, de a fenntartó okkal vagy ok nélkül halogatta a döntést, ott majd az új fenntartónak az államnak kell a szükséges lépéseket megtennie, mert az állam nem gazdálkodhat felelőtlenül. Ez azonban nem az új törvény vagy a fenntartóváltás következménye lesz. Ismét hozzáteszem, hogy nem szabad pusztán anyagi szempontok szerint dönteni.

11. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 20. § (5) bekezdése értelmében az általános művelődési központ szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében nevelési-oktatási intézményi feladatot, továbbá kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyet ellát.
Az általános művelődési központ az általa ellátott nevelés-oktatási intézményi feladatot tekintve kétféle lehet: olyan, amely állami alapfeladatot és települési önkormányzati feladatot lát el, olyan, amely csak önkormányzati feladatot végez; köznevelési feladata pedig az óvodai nevelés.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény úgy értelmezhető, hogy a többcélú intézmények, köztük az általános művelődési központok 2013. január 1-jei hatállyal állami fenntartásba kerülnek.
A kihirdetett törvény 74. § (4) bekezdése felsorolja azokat a köznevelési feladatokat, amelyek ellátását végző intézmények működtetését a települési önkormányzat az államtól köznevelési szerződéssel átveheti.
Nincs utalás a nem köznevelési feladatokat (kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári, közművelődési feladatot, sportfeladatot) is ellátó többcélú intézmények, általános művelődési központok átvételi lehetőségére.
Az elmúlt időszak nyilatkozatai alapján az épületek tulajdona, üzemeltetése az önkormányzatoknál marad, de az általános művelődési központoknál az irányítás változatlanul kérdéses.


Kérdésünk a következő:
Az állami fenntartásba/irányításba vétel kiterjed-e
- az óvodai és más önkormányzati feladatot ellátó intézményegységekből álló általános művelődési központokra is,
- vagy csak azokra az általános művelődési központokra, amelyek állami alapfeladatot - többek között
- iskolai nevelés-oktatást, alapfokú művészetoktatást, pedagógiai szakszolgálatot, pedagógiai-szakmai szolgáltatást - látnak el a települési önkormányzati feladatokkal együtt?
Ez utóbbi esetben előfordulhat-e, hogy az állami alapfeladatot ellátó intézményegységek irányítása kerül át az önkormányzatoktól?

Csak állami feladatot (is) ellátó többcélú intézmények fenntartói jogának átvétele jöhet szóba az állam részéről. Ez következik a feladat-ellátási kötelezettség 2013. január 1-jével történő változásából, amelyről az 1. kérdés kapcsán már írtam. A kizárólag települési önkormányzati feladatot ellátó ÁMK (pl.: óvoda + műv. ház) fenntartása az állam részéről indokolatlan lenne, és nem is egyezik a jogszabályok logikájával.
A vegyes (önkormányzati és jövőben állami feladatot is) ellátó többcélú intézmények átvétele tekintetében még nincs döntés. De várható e tekintetben egy az átmenetet szabályozó törvény, amely erre a kérdésre is választ ad, illetve javasolható, hogy az önkormányzatok a tiszta, átlátható és egyszerűbb helyzet megteremtése érdekében - ha erre lehetőségük van és a döntés racionálisnak látszik - szervezzék ki a többcélú intézményeikből a jövőre állami feladattá váló feladatot ellátó intézményegységüket. Ez azonban csak helyben, az összes körülmény mérlegelésével lehet eldönteni, általános kötelező szabály nincs e tekintetben.

Amennyiben a törvény az iskolaépületek tulajdonjoga és működtetésének tekintetében nem módosul, a települési önkormányzatnak lesz-e lehetősége az általános művelődési központ
köznevelési szerződéssel történő átvételére?

Ezzel kapcsolatban várjuk meg a fenntartásra és működtetésre vonatkozó szabályok véglegesülését!

12. A 2001. évi CXC. Tv a nemzeti köznevelésről 24.(l)-ben csak szakmai tekintetben nevezi meg önállónak a köznevelési intézményt. Önállósága a gazdálkodásra nem fog kiterjedni? A jövőben egy önállóan működő és gazdálkodó intézmény gazdálkodása önálló maradhat-e?

Formálódik az elképzelés, valószínű, hogy nem lesznek gazdaságilag önállóak az intézmények.

13. A tv. 61.§ (5) bekezdésében a köznevelési intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt. Ha maradhat a gazdálkodási forma, a technikai létszámba ezen szervezeti egység létszámát is be kell számítani? A technikai létszám foglalkoztatása milyen jogviszonyban fog történni?

Igen, ez egyértelmű. Rájuk vonatkozik a felsorolásban a „gazdasági” kifejezés. Természetesen közalkalmazottak lesznek az intézmény alkalmazottaiként, bérük finanszírozása a működtetés feladatai közé tartozik.

14. Lesznek-e újabb kötelező és költségtérítéses akkreditált iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftverek (pl.:TANINFORM) és ehhez kapcsolódó E-napló?

NEM jött válasz erre.

Forrás: GOSZ honlap